A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A verduni csata az első világháború egyik fontosabb csatája volt a nyugati fronton. A csata a német és a francia csapatok közt zajlott, 1916. február 21-étől december 18-áig, Verdun-sur-Meuse közelében, északkelet Franciaországban. A csata durván 10 hónapig tartott, így a világ leghosszabb csatái közt emlegetik. A csata több mint negyedmillió halottat és körülbelül félmillió sebesültet eredményezett. Ez volt az első világháború leghosszabb és második legvéresebb csatája a somme-i csata után. A csatában a német és francia oldal is megtapasztalta a háború borzalmait. A somme-i csata vagy somme-i támadás néven ismert összecsapás, amelyet 1916. július 1. és november 18. között vívtak a nyugati fronton, az első világháború egyik legnagyobb csatája volt. Ez volt a háború egyik legvéresebb csatája, hiszen a két oldal veszteségei meghaladták az 1, 5 millió főt halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban. A brit és francia szövetséges csapatok a Somme folyó völgyében 19 km széles arcvonalon kísérelték meg áttörni a német vonalakat.
Index - Tudomány - A nagy háború legnagyobb csatái
A tágabb értelemben vett "kék hadműveletben" azonban összesen 230 hadosztály vett részt, azaz körülbelül 3 millió német, román, szlovák, olasz és magyar katona, valamivel kevesebb szovjet haderővel szemben. Elmondható, hogy az egész keleti fronton állomásozó teljes német haderő legalább 70-75%-a részt vett az akcióban, ami jelzi, hogy Hitler szinte mániákusan akarta a nagy riválisáról elnevezett orosz város megszerzését. Az ostrom előkészítéseként 600 német repülőgép kezdte meg a város bombázását, 1942 augusztusának végén. Ennek során a civil lakosság hatalmas veszteségeket szenvedett, a házak nagy része összedőlt, város gyakorlatilag lakhatatlanná vált. 1942 szeptember 10-én a 6. német hadsereg első hadosztályai bevonultak a városba, melynek romjai között az apránként beérkező szovjet 62. hadseregek gyárépületekből és házak romjaiból rögtönöztek erődítményeket, és ezeket elkeseredett harcokban az utolsó emberig védték. A városba történő bevonulás utáni 3 napban a település külső területei szinte azonnal a németek kezébe kerültek, ám a város közepét és a keleti városrészeket – a Volga partot – védelmező Csujkov vezette egységek szeptember 13-án megállították a németeket.
(Ez a nap lett a brit hadtörténet egyik legnagyobb tragédiája. ) A majdnem 5 hónapon át tartó hosszú csata alatt az antant 624 ezer főt, a németek 465 ezer katonát veszítettek. (Az említett számok a sebesülteket és eltűnteket is tartalmazzák. A halottak száma pontosan nem ismert, de egyes becslések szerint mindkét oldalon legalább 200 – 200 ezer fő esett el. ) Az óriási harc megdöbbentő módon egyik fél számára sem hozott egyértelmű győzelmet. A támadóként fellépő antant erők minimális előretörést tudtak csak elérni, ám nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint a németek. Azonban a németek tudták nehezebben pótolni elesett katonáikat, és 1916 végétől érezhetően meggyengültek minden téren. A csata egyik érdekessége, hogy elsőként ebben a csatában vetettek be (az angolok) szögesdrótakadályokat és a géppuskatűz leküzdésére hivatott tankokat. Ezek az első harckocsik még esetlen és kis harcértékű eszközök voltak csupán, rengeteg meghibásodással. A harckocsi mint fegyvernem csak a második világháborúra vált a szárazföldi erők legfontosabb erejévé.
A csata megindításának közvetlen előzménye a verduni csata, ahol a németek igen nehéz helyzetbe hozták a franciákat. A Somme mentén indított támadástól a szövetségesek azt remélték, hogy jelentős német erőket von el Verdun ostromától és ezzel lehetőséget teremt a francia veszteségek pótlására. A somme-i csata veszteségei azonban még a verduni veszteségeket is meghaladták. Az első világháború jelentős ütközetei közül a verduni lett a franciák nemzeti szimbóluma, míg a somme-i csata ugyanilyen szimbolikus értékkel bír a britek számára. A csata egyik legemlékezetesebb mozzanata az első nap, 1916. volt, amikor a britek összesen 57470 fős veszteséget szenvedtek, köztük 19240 halottak – ez máig a brit hadsereg legsúlyosabb, egy napon elszenvedett veszteségének számít. A csata első napjaiban készített felvételek felhasználásával forgatták a "The Battle of the Somme" propagandafilmet, amely a háború során első alkalommal mutatta be teljes valóságában a brit közönségnek a lövészárok-hadviselés borzalmait.
Érdekesség, hogy német részről a csatában részt vett Adolf Hitler, aki a harcok során megsebesült. A tannenbergi csata az első világháború keleti frontján zajlott le az Orosz Birodalom és a Német Birodalom között. A csatában négy orosz hadtest teljesen megsemmisült, a 2. hadsereg szétszóródott, az 1. hadsereg pedig visszavonulásra kényszerült az oroszok kétszeres létszámfölénye ellenére.
kurszki tankcsata) kivéve. A sztálingrádi ütközet végül a történelem legnagyobb csatájaként vonult be a krónikákba. Somme -i csata Az első világháború legvéresebb és legnagyobb csatáját a nyugati fronton, 1916 július 1 – november 18 közt vívták Észak-Franciaország Pikardia tartományában, a Somme folyó völgyében. Az összecsapás a verduni harcokkal szoros összefüggésben zajlott, hiszen a brit-francia szövetséges csapatok azért indítottak itt 19 km -es arcvonalon támadást, hogy a németeket Verdun környékéről csapatelvonásra késztessék. A közel öt hónapos csatában a Német Birodalom hadseregét Max von Gallwitz és Fritz von Below tábornokok vezették, míg a másik oldalon az antant angol – francia erői Douglas Haig és Ferdinand Foch tábornokok parancsnoksága alatt harcoltak. A megütköző seregek nagyságát tekintve mindkét oldalon körülbelül 600 – 600 ezer katona küzdött. Angol katonák a somme -i csatában A szövetségesek által indított támadás legelső napján, vagyis 1916 július 1-én, mintegy 20 ezer brit katona vesztette életét, alig 24 óra leforgása alatt, a sebesültek száma pedig elérte a 38 ezret.
- 1 világháború nagy csatái 5
- 1 világháború nagy csatái
- Az i. világháború nagy csatái
1942 októbere a városi harcok csúcspontját hozta. A németek már a város túlnyomó részét ( egyes becslések szerint 90%-át) birtokba vették, és a fő hadszíntér az északi ipari negyed lett, ahol három nagy gyár – a Vörös Barikád fegyvergyár, a Vörös Október Acélmű és a Dzserzsinszkij traktorgyár – birtoklásáért kezdődött meg a harc. A németek minden erejüket és tartalékukat mozgósítva október 14-én 5 hadosztállyal (3 gyalogos és 2 páncélos) indultak meg az ipari negyed elfoglalására, és sikerült bekeríteniük a traktorgyárat, illetve kettévágniuk a negyedben védekező és a Volga partra szoruló szovjet egységeket. A helyzet a szovjetek számára 1942 október közepe és november közepe közt kritikussá vált. A Volga túloldalán álló Krasznaja Szloboda faluból a szovjet kézen lévő kikötő, illetve a két rögtönzött pontonhíd segítségével azonban folyamatosan tudtak utánpótlást küldeni harcoló bajtársaiknak. November 19-én hajnalban, sűrű hóesésben, ködben, és körülbelül -28 fokos hidegben, mintegy kétórás tüzérségi előkészítést követően a Vörös Hadsereg megkezdte az Uran-terv végrehajtását, Sztálingrád bekerítését.